A személyiség zavar egy általános kifejezés, és sokféle típusa létezik. A személyiségjegyeket nagyon nehéz pontosan meghatározni, mert mindig kulturális kontextushoz kapcsolódnak. Más szóval, ami az egyik kultúrában, például Afrikában elfogadható, az egy másik kultúrában, például Európában nem biztos, hogy elfogadható. Általánosságban tehát csak annyit lehet mondani, hogy a személyiségzavaros emberek általában merev személyiségstruktúrával rendelkeznek, amely az adott kultúrában alkalmazkodási zavarokat okoz. Tünetek - Szorongás - Szociális problémák - Alkalmazkodási zavar - Antiszociális viselkedés A személyiségzavarok köre olyan széles, hogy azt is nehéz meghatározni, hogy kit nevezzünk személyiségzavarosnak. Ahhoz, hogy egy adott személyiségzavart diagnosztizáljanak, az illető viselkedésének nagyon szigorúan meg kell felelnie a zavar kritériumainak, és nagyon szigorúan hordoznia kell a zavar tüneteit. A fentiek alapján a személyiségzavar önmagában nem betegség, hanem csak egy alaptézis, de az erre épülő betegség lehet mentális zavar. A személyiségzavarok előfordulása A személyiségzavarok előfordulási gyakorisága becslések szerint 4 és 15% között van. A skála nagyon széles, az enyhétől a súlyosig terjed. A személyiségzavarok okai A személyiségzavaroknak biológiai és pszichoszociális okai egyaránt vannak. A személyiségzavarokat több tényező okozza, többek között a neveltetés, a genetikai tulajdonságok (temperamentum) és a környezeti hatások. A személyiségzavarok tünetei A személyiségzavarok szakkifejezése a pszichopata, de az érintett egyének különböznek azoktól, akiket általában pszichopatának neveznek. Az utóbbiakat szociopatáknak (antiszociális személyiségzavarban szenvedők) nevezik, és a pszichopatáknak csak kis hányadát teszik ki. Ők valójában erkölcsi befolyással nem rendelkező deviáns egyének, ami a tágabb értelemben vett pszichopatákra nem jellemző. Ez is jelzi, hogy a terminológia ebben az esetben nagyon eltér az általános terminológiától. A személyiségzavaroknak, illetve a pszichopatáknak több alapvető kategóriája létezik, ennek megfelelően különböző tünetekkel. Először is vannak az úgynevezett különcök vagy paranoidok, akik üldözöttnek tartják magukat; a skizoidok, akik magányosak, visszahúzódóak és kapcsolat nélküliek; és a skizotipikus személyiségzavarban szenvedők. Ez utóbbiaknak szociális kötődési problémáik is vannak. A második nagy csoport a színházi személyiségzavar. Ide tartoznak az antiszociális emberek, akik gyakorlatilag szociopaták, és nem tudnak azonosulni egy erkölcsi kerettel. A borderline személyiségzavar, a hisztérikus személyiségzavar és a nárcisztikus személyiségzavar szintén színházi személyiségzavar; a harmadik nagy csoport a bizonytalanoké, és ide tartoznak például a függő személyiségűek. Ugyanebbe a csoportba tartoznak az elkerülő és a kényszeres személyiségek is. Általánosságban elmondható, hogy minden személyiségzavar alkalmazkodási zavar. Ez azt jelenti, hogy képtelenek alkalmazkodni a környezetükhöz és a történésekhez, mind viselkedésükben, mind belsőleg. További közös jellemzőjük, hogy pszichésen traumatikus konfliktusokat hoznak létre maguk körül, és folyamatosan kényelmetlenül érzik magukat az életükben. Természetesen egyes személyiségzavarok, mint például a kényszeres személyiségzavar és a borderline személyiségzavar, már gyermekkorban kialakulnak, de nem ez a jellemző.